Agatha Seymour gondolatai az életről

 

"Szerintem nem irigylésre méltó, ha valaki olyan családba születik, ahol mindene megvan, csak élnie kell gondtalanul, szórakoznia és egész nap nem kell csinálnia semmit. Meglátásom szerint mindenkinek kötelessége kiművelnie a tehetségét és létrehozott műveivel gazdagítani a világot. Aki csak szórakozik, bulizik az nem tesz hozzá semmit a világhoz és eltékozolja a tehetségét."

 

 

 

"Mostanában divatos kérkedni sok mindennel, aminek nem vagyunk birtokában. Több vagyont, nagyobb hatalmat mutatni, mint amivel rendelkezünk. A magam részéről értetlenül állok az esetek előtt. Szerintem nagyon megerőltető lehet mind lelkileg, mind anyagilag a magunk által kreált látszatnak megfelelően élni. Személy szerint nem szeretnék kérkedni olyasmivel, ami nincs. Ha pl. nincs pénzem Maseratira vagy Ferrarira, akkor nem adom elő, hogy van. Meglátásom szerint mindig könnyebben és hitelesebben képviseli az ember a valóságot. "

 

 

 

"A személyiségem és nőiességem kibontakozásának egyik legmeghatározóbb lépése az volt, amikor megengedtem magamnak, hogy sírjak, ha valami bánt. Amíg azt mutattam, hogy mindent kibírok, semmi sem fáj, addig ennek megfelelően bánt velem a világ és nem törődött a “nem létező” fájdalmammal. Mióta kimutatom az érzelmeimet sok minden megváltozott. Hiedelemeimmel ellentétben nem élnek vissza az emberek a gyengeségemmel, hanem odafigyelnek rá, meghallgatnak és a férfiak gyenge nőként tekintenek rám."

 

 

 

“Az élet bátorságunk függvényében zsugorodik és tágul.” – írja kedvenc írónőm Anais Nin, és mennyire igaza van! Hányszor, de hányszor topogunk egy helyben gyávaságunk miatt, miközben belül pontosan érezzük, hogy hegyeket tudnánk megmozgatni. Még tehetségünk és kitartásunk is van a terveink megvalósításához, csak a bátorság hiányzik, a lendület. Ilyenkor nem árt elővennünk azokat az eredményeinket, amelyeket egy régi vakmerő tett előzött meg, hogy lássuk mire is vagyunk képesek bátor pillanatainkban."

 

 

 

"A következőt nemrég olvastam: az irigység azt jelenti, hogy azt gondolod magadban, hogy amire a másik ember képes, arra te alkalmatlan, képtelen vagy. Szerintem érdemes ezt jól észbe vésni, hogy tudjuk mennyire értelmetlen, oktalan az irigység. Hiszen miért ne lennénk képesek szinte bármire, amire egy másik ember képes? Mindenki rengeteg tehetséggel születik, aminek a kiművelésére egy egész élet áll rendelkezésünkre, inkább erre kellene koncentrálni, ha egy szép teljesítményt látunk!"

 

 

 

"Belső béke, harmónia nélkül nehezek a mindennapok. Ezért jó, ha minden nap tudatosítunk magunkban néhány lényeges dolgot. Az egyik ilyen gondolat, hogy mindannyiunkra szükség van a földön. Mindenki létezése fontos! Elsősorban magunk számára, de nagyon sok más ember számára is. Erről soha nem szabad megfeledkezni."

 

 

"Rossz hangulatban az ember hajlamos rossz döntések meghozatalára, ezért ha engem valami bánt, vagy épp nem mennek jól a dolgaim a szép pillanataimra gondolok. Eszembe juttatom azokat az élményeimet, amikor tökéletesen boldognak éreztem magam. Ettől az egész világ más megvilágításba kerül és a belső érzékelőim áthangolódnak. Csak ezután kezdek neki a probléma megoldásának és mindig bevonzom magamnak a dolgok jobbra fordulását."